Egy hosszú nap vége..de..várjunk csak..még mindig nincs vége*sóhajt* pedig már igazán lehetne,hogy Lineon végre beszedhessem a napim *.*
"Péntek az én napom(...)" -ahogy a sörreklámban éneklik,de ez tényleg nem az én napom volt.
Reggel elfelejtettem ébresztőt állítani,így lekéstem a 0.órám.De most komolyan,mi a fenéért kell még egy összegyötört diáknak-akinek mindennap 7 órája van és alig tud tanulni- még egy 0.órát betenni kora reggelre?? Nagyon nem értem én ezt.20 perc késéssel bent is voltam órán,nagy nehezen bekapcsolódva a többiekhez és nagy erőt véve magamon,hogy ne pofozzak fel egy bizonyos oszt.társam.Igen,ő az a tipikus páwa gyerek.
Úgy 4.óra közben éreztem ,hogy nem vagyok jól és lehet,jobban fel kellett volna öltöznöm a mai napra és nem csak egy pulcsit felvennem...Elkezdett fájni a fejem,majd 5.órán szédelegtem is,de úgy voltam vele,hogy ezt az utolsó 2 órát még túlélem.Hát ,nagy nehezen,de túléltem.Páran megjegyezték ,hogy elég sápadt vagyok és letörtnek látszok..én nem láttam magamon,de lehet tényleg sápadtabb voltam-vagy csak a fekete hajam miatt hitték azt.
Ebéd után Mesit(egyik bnőm) megvártam és elkísért fél útig a buszmeghez,de közben történtek ám dolgok..ugyanis az a srác,aki engem még a múlthéten felakart szedni Facebookon,de szerencsére lekoptattam,az épp ott ült a barátjával a sulim elötti játszótéren..magamban elejtettem egy "bassza meg"-et és lehajtott fejjel,minél kevesebb feltűnést keltve haladtam el elöttük,de volt egy kis bökkenő...Mesi viccesnek-najó én is xD- találta azt,hogy odakiabál nekik,így benyögött egy "sziasztok"-ot,amiért én belöktem a bokrosba..*gonosz kacaj* de már messze voltunk az Erik gyerekéktől,így vagy nem hallották vagy nem érdekelte különösebben őket két idióta,akik egymást lökdösik az úton.Ezután barátosném felajánlotta,hogy elvisz egy ideig-nem is nagyon bántam az akkori állapotomba-így felültem mögé a biciklire,csak hát féltem,így kissé meglökve őt,de nem annyira ,hogy elboruljon,leugrottam úgy negyed úton hátulról.
Majd folytattam utam nélküle.Lassan baktattam a pályaudvarhoz,vissza-vissza nézve,nem e követ valaki vagy nem e jön egy ismerős arc,de hál' Istennek sehol senki,majd mikor már majdnem elhagytam a pályaudvart a sarkon megtorpantam.Barna épp ott állt a dohánybolt elött.Gondolom engem várt,hisz megbeszéltünk egy talit péntek délutánra,de mivel rosszabb állapotban voltam mint a mosott szar és még netem se volt,hogy szóljak neki nem tudok menni,így csak elsétáltam -feltűnést nem keltve- és mentem tovább.Nekem erre a napra elég is volt a fiúkból,sőt,ez túl sok volt.
Végül sikeresen célba értem.Otthon,édes otthon! Vagy mégse? Probléma probléma hátán,ugyanis a viharos idő miatt,nem volt netünk,de még csak fel sem tudtam hívni Stellát,hogy szóljak neki vagy valami! Így magamra maradva kászálódtam be kihült,megvetetlen(kora reggel,kinek van kedve ehhez?) ágyamba és el is nyomott az álom.


Tanulság? Állíts ébresztőt hajnali fél 6-ra.Most jön a kérdés..és ha nem állítok? Lekésed a 0.órád!
Legközelebb azt hiszem elmegyek 3lábú,lila fókákat tanítani aranyat ásni,de különben az is jó ,ha olajat találnak...
Azt hiszem elég volt a mai napból,mindenkinek Repdeső bogarakat! ^^


(Aww,de szeretem ezt az animét! De nálam marad a shoujok közt első helyen a Say "I love you" ^^ de ezt is beteszem a kedvencek közé,és hónaponta nézem majd újra >.> *nem szereti ha vége van egy animének*