|
Anime Lovers!  Sziasztok~! A blogomon történeteket írok, néha magamról is fogok^^ Jó szórakozást ^^ / navigáióért: KATT / Anime Chatbox!  "Kell a változatosság? Választhatsz!^^    Anime Mysterious Box!
| ♠︎I don't know who I am,but I know who I'm not ♠︎ "Mindent elsirattam,amit utáltam magamban,mióta abban a korban vagyok,hogy tudjam,van amit örökre veszítünk el.."
Sokat gondolkoztam azon,hogy megírjam e ezt,de végül úgy döntöttem jobb ez így,hátha nem vagyok ezzel egyedül...
 Nem mindig jó,ha az embernek idősebb barátai vannak.Erre nem most jöttem rá,de csak mostanában tudatosult bennem igazán.
Itt van például Stella,aki 19 és neki teljesen más a világ,mint egy 14 évesnek.Hisz ő másképp fogja fel a dolgokat,másképp érez egyes dolgok iránt,mégis sokszor megtaláljuk a közös hangot.
Én kis dolgokra is féltékeny vagyok,hisz van az az érzés,mikor attól rettegsz ,hogy valaki hirtelen lenyúlja tőled azt ,aki neked a legfontosabb..viszont ha ez megtörténik,akkor nem volt eléggé erős az a kapcsolat,ami köztetek volt.
 Mindenki úgy látja,hogy idősebben viselkedek s gondolkozok a koromnál,de az Isten szerelmére..mégis csak egy kis taknyos lány vagyok,aki csak a tapasztalataiból él,aki szeretetre vágyik,aki azt akarja,hogy csak vele foglalkozzanak! De nem szeretek önző lenni..nagyon rossz tulajdonság,így elnyomom magamban ezt az érzés és próbálok megértő lenni.De sajnos nem mindig megy.Egy 19 évesnek más.Neki ott vannak a barátai akikkel nap mint nap lóghat.És én? Élveznem kéne az életet.Élet..igen,ami lassan nekem már nincs is...Arra jó vagyok,hogy ugráltassanak,de ha én kérek valamit,akkor rögtön leszólnak.Elnyomva lenni,nem épp a legkellemesebb érzés.Na meg akkor ott van az ,mikor megbántanak.Lehet direkt vagy véletlen,de ha mondjuk engem megbántanak,akkor nem igazán szeretem kimutatni,hisz akkor a másik félnek bűntudata támad,ami miatt nekem is az lesz,így helyette én kérek bocsánatot...
Így eltemetem magamban ezeket az érzéseket,jó mélyre.
Hamar ideges leszek és felkapom a vizet,ebből viszont nem sül ki sose semmi jó...ezt sem szeretem ,és ezt is már egy ideje csitítgatom magamban és mostanában viszonylag sikerült.Nem jó,ha magadhoz láncolod azt akit szeretsz,de mégis..hamár rád nincs ideje...akkor azokat az összegyűlemlett érzéseket hova temessem?Nem tudom.Őszintén nem tudom,hisz még keresem erre a választ.De úgy érzem nem fogom megtalálni,és ezek az érzések fognak újra érzelmileg ronccsá tenni.De nem adom fel.Ennyinél nem,hisz annyi tervem van még az illetővel..de ilyen helyzetben nehéz..de majd átvészelem valahogyan..
(sorry a depis posztért,de itt egy kis Yamato x Mei *.* )  |
: 
: ![](http://media.tumblr.com/0996ab12f44219dbee0e32a80dc7a84e/tumblr_inline_mg1aeoxr2j1qdlkyg.gif"/)
: YOUR INSTAGRAM!!
Megjegyzés küldése